Keszey Vince / Vendéglős
Keszey Vince (Egyházaskesző, 1883. október 25 – Budapest, 1965. december 14) vendéglős.
Földbirtokos családból származott. Nagybátyja tanácsára a szombathelyi gimnáziumi évek után Pápán a “Griff” szállodában lett tanonc, majd, segédként alkalmazásba állt.
Szakismereteit Németországban, Ausztriában és Svájc nagyobb városainak legelőkelőbb üzemeiben gyarapította.
1912 júliusában vette át az 1893-ban alapított Rákóczi út 44. szám alatti vendéglőt Kaszás Lajostól, “amelyet [Keszey] szorgalma, előzékenysége, úri modora, jó konyhája, kiváló borai és szaktudása Budapest első üzemei közé emelt.” – írta a Szállodás és Vendéglős Évkönyv 1928-ban.
Keszey Vince és felesége az éttermet a megvásárlást követően felújította, modernizálta és néhány év alatt Budapest egyik legmeghatározóbb vendéglőjévé fejlesztette.
Kartársai elismerését jelentette, hogy 1919 decemberében egyhangúan megválasztották a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete elnökévé. Munkássága alatt fogadták el, és miniszteri rendeletben szabályozták 1920 szeptemberében, hogy a vendéglősipar képesítéshez kötött iparok közé tartozzon. 1920-ban a Magyar Szállodások Vendéglősök és Kocsmárosok Országos Szövetségének újjászervezése után, annak elnöki tisztét is elvállalta.






